Alapvetően jó iránynak tartják a lapunk által megkérdezett szakértők azt a kormánytervezetet, amely kötelezővé tenné a kismamák részmunkaidős foglalkoztatását a
közszférában.

A tervezet azonban nem vonatkozna a vezető beosztású
családanyákra és a versenyszféra dolgozóira és az is kérdéses, hogy a
bölcsődei férőhely igénnyel lépést tud-e tartani a fokozatos bővülés.
Ráadásul a közigazgatás nem minden területén lehet a részmunkaidőt
alkalmazni.

Sok múlik egy kis jóindulaton, megértésen

Karrier és magánélet egyszerre nem létezik - vágja az arcunkba
a metró hideg fuvallatával az egyik napilap publikációja. "Akinek a
munkája csak eszköz és nem öncél, az nem ideális munkaerő, mert a
profitráta az eszményi humán erőforrás boldogságának forrása."
Elgondolkodtató ez a gondolatsor, hiszen a lapunkhoz beérkezett olvasói
észrevételekből sem sugárzik más, mint hogy nem értékelik az embert
emberként munkahelyén, a válsággal megszűnt létezni a családbarát
munkahely, ha egyáltalán van/ volt ilyen, hiszen a költségcsökkentés és
a vállalat puszta léte mindent felülír. De sajnos gyakori panasz az is,
hogy a gyerekes szülőknek saját kollégáik tesznek keresztbe. A
gyerekekkel/családdal ugyanis folyamatosan foglalkozni kell, ez pedig
rugalmas munkavégzést, a főnök és a kollégák részéről megértést - nem
kivételezést - igényel.

Meg kellene érteni, hogy nem lehet mindent vállalati politikával,
törvényekkel megoldani, de a teljes elutasítással, közönnyel sem.
Tudniillik már rég nem arról van szó, át lehet-e úgy szervezni a
munkánkat, hogy távmunkában is elérhetőek legyünk, részmunkaidőben vagy
éppen rugalmas munkaidőben dolgozzunk, mert ez nem a munka elvégzéséről
szól. Kultúránkban ugyanis elvárás a munkahelyen kizárni a lelki élet
minden rezdülését és annak az illúziónak a fenntartása is, hogy
munkaidőben nem létezik más, csak a munka. Az ember azonban nem gép.
Egy kis jóindulaton múlik csupán, hogy odafigyelünk-e a másik emberre.
Hiszen mi teszi az életet élhetővé? De addig is, itt van egy
kormánytervezet, amely kötelezővé tenné a kismamák részmunkaidős
foglalkoztatását a közszférában. A versenyszférában pedig továbbra is
maradnak a farkastörvények.

Kötelező részmunkaidős foglalkoztatás a közszférában

Kötelező lesz jövőre a közszférában részmunkaidőben alkalmazni a
gyesről, gyedről visszatérő kismamákat, így akarják számukra
megkönnyíteni a visszatérést a munkába - legalábbis ezt tervezi a
kormány. A törvénymódosítás nyomán a munkáltató köteles lenne a
munkavállaló kérésére a kinevezést módosítani és heti húsz órának,
illetve a korábbi kinevezés szerinti munkaidő felének megfelelő
munkaidőt megállapítani. A kötelező részmunkaidős foglalkoztatás a
munkavállaló kérelme szerinti időpontig, de legfeljebb a gyermek három
éves koráig tart. Vagyis a dolgozó egyoldalú döntését a munkáltató
köteles elfogadni - amellett, hogy az elbocsátással kapcsolatos
egyébként is fennálló védettsége megmarad.

Nem alkalmazzák a kismamákat

Nyáron a parlament megszavazta az anyasági ellátások
átalakítását, így a gyes három évről kettőre csökkent. A változtatás
hátterében a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelése áll. - Egy
gyermek vállalása 38 százalékkal rontja egy nő munkavállalási esélyeit
- vág bele Koltai Luca. A Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet (SZMI)
tanácsadója kiemeli: hosszú ideig járnak gyermekgondozási távolléttel
kapcsolatos ellátások, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy az EU-ban a
kisgyermekes nők elhelyezkedési esélyei hazánkban a legrosszabbak. A
kisgyerekes nők munkavállalását nehezíti továbbá a gyermekellátó
intézmények (elsősorban bölcsődék) férőhelyhiánya, az atipikus
foglalkoztatási formák (köztük a részmunkaidő, távmunka) elterjedésének
alacsony szintje, és sajnos a munkáltatói előítéletek is - sorolja a
hátráltató tényezőket a szakember, aki szerint a részmunkaidős
foglalkoztatás arányának növelésére nagy szükség van, Koltai Luca
alapvetően jó iránynak tartja a tervezetet, vagyis a kismamák kötelező
részmunkaidős foglalkoztatását. De vajon kik vehetik igénybe és
csaphatnak a munkáltató asztalára?

Kik kérhetik?

Az SZMM tájékoztatása szerint a törvényjavaslat a közszférában
foglalkoztatott közalkalmazottakra, köztisztviselőkre, bírák,
igazságügyi alkalmazottakra, ügyészekre vonatkozik. A fegyveres szervek
hivatásos állományú tagjai, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és
szerződéses állományú katonái tekintetében a részmunkaidős
foglalkoztatást abban az esetben tenné lehetővé a tervezet, ha az
állomány tagjának az eredeti beosztása a beosztás jellegéből fakadóan
rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható. Amennyiben ez nem
látható el rész-szolgálatteljesítési időben, a munkáltató az eredeti
beosztástól eltérő beosztást köteles felajánlani. Ha ez sem lehetséges,
úgy ezt a munkáltató köteles írásban megindokolni. Ebből következik,
hogy pl. a rendőrökre, a tűzoltókra a katonákra is vonatkozna a
szabályozás - állítja a szociális tárca.

A versenyszféra és a közszféra vezetői nem érintettek

Nagy hátránya a tervezetnek, hogy csak az állami alkalmazottakra tér
ki, a könnyítés a versenyszférában dolgozókra nem vonatkozik. Ahogy a
szaktárca fogalmaz: "a törvényjavaslat nem terjed ki a versenyszféra
munkavállalóira, tehát a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozókra,
valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá
tartozó szervnél foglalkoztatott fizikai munkát ellátó munkavállalókra,
azaz a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra."

Budai Bernadett kormányszóvivő szeptemberben elmondta: a kormánynak
csak a közszférára van ráhatása, csak ott írhatja ezt elő. - Jobban
örültem volna, ha ez a kötelezettség a for-profit szférára is kiterjed
- nyomatékosítja Koltai Luca. Jó tudni, hogy emellett a vezető
beosztású anyukák sem dolgozhatnak részmunkaidőben a közszférában.

[b3]Az SZMM úgy tájékoztatott, hogy nem vonatkozik a módosítás a
közalkalmazottak esetében a kinevezett vagy megbízott magasabb
vezetőre; a köztisztviselők esetében a jegyzőre, valamint a vezetői
megbízással és kinevezéssel rendelkező köztisztviselőre; a bíráknál a
bírósági vezetőre; az igazságügyi alkalmazottaknál a vezetőre, az
ügyészeknél a magasabb vezető és a vezető állású ügyészre; a katonai
ügyészre; a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai tekintetében a
vezetői beosztásokra; a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses
állományú katonái vonatkozásában a hivatásos és szerződéses katonai
beosztások megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott
beosztást, illetve a parancsnoki beosztást betöltőkre.

Mikor, hogyan kell bejelenteni?

A részmunkaidős foglalkoztatást a munkáltatónál kell majd kérelmezni
legkésőbb a fizetési szabadság letelte előtt 60 nappal, a
pedagógusoknak pedig a tanév szorgalmi időszakának befejezését, illetve
az első félév befejezését megelőző 60 nappal korábban.

A szaktárca úgy tájékoztatta lapunkat, a foglalkoztatott azt is
kérheti, hogy a munkaidő beosztása egyenlőtlen legyen. A munkáltató a
munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmet csak abban az
esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb
munkaszervezési terhet jelentene, de azt írásban indokolnia kell.

A kötelező részmunkaidős foglalkoztatás hátulütői

Angyalné Puszta Szilvia, munkaügyi szakjogász, -szaktanácsadó szerint a
részmunkaidős foglalkoztatás a közszféra bizonyos területein, leginkább
az irodai alkalmazásban álló munkavállalók körében valósulhat meg. Úgy
véli, az egészségügyben nehezen kivitelezhető ez az atipikus
foglalkoztatási forma, nem lesz könnyű a négyórás foglalkoztatás
koordinációja a műszakváltások miatt.

Az SZMI tanácsadója úgy véli, a közszféra munkahelyein sem nehezebb
részmunkaidőt megvalósítani, mint a versenyszférában. Koltai Luca
szerint ugyanakkor a munkáltatók számára sokszor nagy nehézséget fog
okozni a megfelelő munkakör és beosztás kialakítása, valamint, a
státusz gazdálkodásból következően, kimaradó munkaidő pótlása. A
közszférában ugyanis egy státuszon nem dolgozhat például két
részmunkaidős kolléga, vagyis az osztott munkakörök kialakítása szinte
lehetetlen. Így a részmunkaidőben ellátott feladat másik �felét� nem
lehet odaadni másik kollégának. Különösen nagy nehézség lesz ez a
kisebb szervezeteknél. A kismamák számára természetesen megjelenik a
fizetéscsökkenés, hiszen részmunkaidőben jellemzően kevesebbet fognak
keresni.

Kvalifikált munkakörben nem elég a négy óra

A három gyerekes munkajogász szerint ez a lehetőség csak
részben ad perspektívát az anyáknak. Abban az esetben javít a kismama
munkaerő-piaci helyzetén, ha eredeti munkakörében foglalkoztatják újra
a gyermek három éves kora előtt is, fennáll ugyanis annak a veszélye,
hogy a kevésbé kvalifikált munkakörben ragad, és onnan kell újra
építenie a karrierjét. - Sajnos a kvalifikáltabb munkaköröket hosszú
távon nem elégséges napi négy órában elvégezni - tesz hozzá a munkaügyi
szaktanácsadó. Sajnos nem minden munkakört lehet négy órában ellátni. A
magyar munkarend a heti 40 órás munkahéthez igazodik. Egy jól
kidolgozott részmunkaidős foglalkoztatási rendszer alapos
munkakörelemzéseken, munkakör-értékeléseken alapul - nyomatékosítja a
szakember.

Árva János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati
Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke is úgy véli, hogy a
közigazgatás nem minden területén lehet a részmunkaidőt alkalmazni.
Szerinte egy olyan kistelepülésen, ahol egy ügyintéző öt különböző
szakterületet fog közre, ott egész egyszerűen nem lehet részmunkaidőben
ellátni a feladatot.

Lesz hova visszamenniük dolgozni a családanyáknak?

Arról már nem is beszélve, hogy egyáltalán lesz-e hova visszamenni
dolgozni. Az MKKSZ elnöke nem ismeri a részleteket, de határozottan úgy
gondolja, hogy nem kellett volna a gyes, gyed idejét két évre
lerövidíteni pont most, amikor nincsenek munkahelyek, a közszférában is
leépítéstől lehet tartanai, minden bizonytalan. Hozzátette: bár az
államigazgatás létszámát már nem lehet tovább csökkenteni, mert úgy nem
lehet ellátni a feladatokat. A kismamák visszahelyezése a munkába eddig
is problémát okozott, Árva János nem hiszi, hogy a kötelező
részmunkaidős foglalkoztatás mindent egy csapásra megoldana, bár
elismeri, hogy tetszetős, humánusnak tűnő intézkedés.

A közszolgákat képviselő szakszervezeti vezető szerint akkor működne
jól a rendszer, ha a gyest nem rövidítették volna le két évre és a
kismamáknak lenne lehetőségük választani és nyugodt körülmények között
felnevelni a gyereket, ha úgy kívánják. Emellett infrastrukturális
problémák is vannak, kevés a bölcsődei, óvodai férőhely, és az egy
dolog, hogy 2012-ig hányat létesítenek, ha egyszer most nincs hova
rakni a gyereket - véli Árva János.

Hova vigyék a gyereket? - Jó kérdés

De vajon tudnak majd élni ezzel a lehetőséggel a kisgyerekes
közalkalmazottak, köztisztviselők? Hiszen eddig is kevés volt a
bölcsőde, a jövő évtől pedig bizonyára még több szülő venné igénybe a
bölcsődei szolgáltatást a gyes idejének lerövidülése és a kötelező
részmunkaidős foglalkoztatás miatt. Sok kismama számol be arról, hogy
jónak tartják a részmunkaidős foglalkoztatás kötelezővé tételét, de
nincs hova rakniuk a gyerekeket, a köztisztviselő, közalkalmazotti
fizetésből viszont nem lehet finanszírozni egy havi hatvanezer forintos
magánóvodát. Most azt mondják, 2012-ig 16 ezer új óvodai és bölcsődei
férőhelyet létesít a kormányzat. De addig mi lesz?

A szaktárca kiemelte hogy a gyes időtartamának lerövidítése 2010. május
elsején lép hatályba és 2010. április 30. után születő gyerekekre
vonatkozik, vagyis annak hatása 2012. április 30. után fog jelentkezni.
Ezt nyomatékosította portálunknak Koltai Luca is. - Reméljük, hogy
addig a tervezett bölcsőde bővítési program lehetőséget tud nyújtani a
gyermekek elhelyezésére. A részmunkaidős foglalkoztatás bevezetése
pedig már a jövő évben megtörténik, tehát azokat érinti, akiknek most
jár le az ellátásuk, vagy szeretnének visszamenni a munkahelyükre és
részmunkaidőben GYES mellett dolgozni. Bizony nagyon jó kérdés, hogy a
bölcsődei férőhely igénnyel lépést tud-e tartani a fokozatos bővülés -
mutat rá a szakember. Az SZMI tanácsadója úgy véli, az óvoda-bőlcsödék
létrehozása mindenképpen megoldást jelent a kistelepüléseken (hiszen
csak ott hozhatóak létre), ahol eddig nem voltak egyáltalán bölcsődék.

Az SZMM portálunk kérdésére kifejtette, hogy bár a bölcsődék száma
folyamatosan emelkedik, még mindig nem elég. 2008-ban a bölcsődék száma
590 volt, férőhely kihasználtsága 130 százalék. A szaktárca számításai
szerint a gyermekgondozási segély folyósítási időtartamának két évre
való csökkentése minimum 15 ezer új férőhely kialakítását teszi
szükségessé a napközbeni ellátás területén. Ezért a kormány támogatja
az új bölcsődék létrehozását, illetve a meglévő férőhelyek bővítése
mellett az óvoda-bölcsőde integrációját, vagy az egységes
óvoda-bölcsődét, illetve a családi napközi létrehozását uniós források
felhasználásával.

Pelczné Gáll Ildikó ellenzéki politikus szerint nagyon ellentmondásos,
hogy a kormány részmunkaidőről beszél, miközben ellehetetleníti a
bölcsődék működését. A politikus szerint 540 ezerről 494 ezerre
csökkentették a bölcsődei normatívát, mindeközben folyamatosan drágul
minden, s egyre nagyobb kihívást jelent a működés az intézményeknek.

Miből lesz fedezet a részmunkaidős foglalkoztatásra?

Az ellenzéki párt szerint kérdéses, hogy a kormánynak miből lesz
fedezete a részmunkaidőben visszatérők foglalkoztatására, miközben az
önkormányzatoktól milliárdokat vonnak el. A Fidesz szerint ráadásul a
részmunkaidős foglalkoztatás többe kerül a költségvetésnek, mintha még
egy év gyest kifizetnének. Ezzel Árva János szakszervezeti vezető is
egyet ért.

Az SZMI tanácsadója rámutat: a GYES mellett már 2006 óta szabadon
vállalhattak munkát a kismamák/kispapák, így önmagában az ellátás
időtartamának csökkentése nincs összefüggésben a részmunkaidős
foglalkoztatással.

A szakemberek és az SZMM szerint ez a megoldás nem jelent
többletkiadást, mert a gyesen lévők helyére helyettesítéssel
alkalmazzák a dolgozókat. Koltai Luca is így gondolja, hozzátette: ha a
munkakör másik részét is betölti valaki, a rendszer ugyanannyiba kerül.
Ha a kismama azért nem tud visszamenni dolgozni, mert nem tudja
elvállalni a korábbi munkaidő beosztást vagy a teljes állást, akkor
számára álláskeresési járadékot, szociális ellátásokat fizet az állam.
Sem a gyes-ből, sem a szociális ellátásokból nem vonnak adót, így abból
a költségvetésbe sem folyik vissza semmi, ellentétben a munkabérrel.

Helyettesítőknek viszlát!

Ha a munkáltató kismama munkáját egyéb munkaszervezési módszerrel nem
tudja megoldani, értelemszerűen helyettesítés céljából határozott idejű
jogviszonyt fog létesíteni. Abban az esetben, ha a helyettesített
részmunkaidőben visszajön dolgozni, akkor a helyettesítő személy
jogviszonya ebben az időpontban külön jognyilatkozat nélkül
automatikusan megszűnik - áll az SZMM anyagában.

Eszmei értéke van a részmunkaidős foglalkoztatásnak

Angyalné Puszta Szilvia szerint a részmunkaidős foglalkoztatásnak
kevésbé materiális előnyei vannak, inkább eszmei értéket képvisel a
kismamák munkahelyi integrációjában.
A munkaügyi szaktanácsadó alapvetően nagyon jó gondolatnak tartja, hisz
sok más európai ország is jeleskedik a részmunkaidős foglalkoztatás
területén, de eleinte biztos lesznek nehézségei a rendszernek. Valahol
azonban el kell kezdeni a kismamák integrációját.

Koltai Luca kihangsúlyozta: a kismamák karrierje, munkaerő-piaci
esélyei szempontjából lényeges kérdés, hogy milyen sok időt tölt távol
a munkavállalástól egy nő. A családok anyagi helyzetéhez és a nők
sikeres és kiegyensúlyozott életéhez legjobban az járul hozzá, ha a nők
dönthetnek, hogy milyen formában kívánnak munkát vállalni.

Kevesebben vállalnak gyereket

A KSH előzetes adatai szerint 2009 első hét hónapjában 2,1 százalékkal
kevesebb gyerek született, mint egy évvel korábban. A demográfusok
szerint a válságkezelő intézkedéseknek köszönhetően csökkenhet a
gyermekvállalási kedv. Az alsó középosztály gyerekvállalási kedvét a
lakásépítés szociálpolitikai kedvezményének eltörlése és a gyes
lerövidítése is visszafogja. Kapitány Balázs kutató szerint ráadásul a
válságtól függetlenül van egy korosztály - az 1973-1975 között
születettek -, amely szerinte "szociálpszichológiai csapdában" van, már
biztos, hogy ennek a korosztálynak egy jelentős része gyerek nélkül
marad.
Az SZMI szakembere viszont cáfolja ezt, szerinte nincs szignifikáns
összefüggés a gyermekellátó rendszer bőkezűsége és a születésszám közt.
Azt viszont példaként említhetjük, hogy a család és munkahely
összehangolásában, az otthoni terhek megosztásában élenjáró Svédország
az egyetlen, ahol sikerült megállítani a születésszám csökkenését.
Természetesen ez nem kizárólag a rövid idejű gyermekgondozási
távollétnek köszönhető.

Forrás: HR Portal