Komposztálni, azaz saját kezűleg a biológiailag lebomló hulladékot összegyűjteni és tápanyagban gazdag, talajjavító humuszt készíteni belőle sok szempontból rendívül hasznos tevékenység.
- Először is, háztartási hulladékunkban, amiből becslések szerint évente átlag 300 kg keletkezik lakosonként, mintegy 30 százalék komposztálható összetevő van. Ezért, ha ezeket szelektíven összegyűjtjük és magunk kezeljük, azaz komposztáljuk, nagymértékben csökkentjük az elszállítandó hulladék mennyiségét, és a kukában gyülekező hulladéknak sem lesz kellemetlen szaga.
- Ezen felül, kertünk talajának javítására nem kell műtrágyákat vásárolnunk,
valamint égetés helyett a gallyakat, lehullott leveleket is hasznosítjuk a komposztban.

Mindezért a komposztálás több szempontból is környezetbarát:
- szelektív gyűjtés, elszállított szemét mennyiségének csökkentése,
- műtrágya használat csökkentése és így talajunk, talajvizünk védelme,
- anyagok körfogásának segítése a kertben,
- és még a pénztárcánkat is kíméljük!

A komposztálót kialakítani, fenntartani, majd hasznosítani az elkészült komposztot egyáltalán nem nehéz feladat, bármely kertben elvégezhető. A komposztáló nem fogja kertünket elcsúfítani: készíthetjük–  például–  hulladék fából, és körbeültethetjük növényekkel, akár dísznövénnyel, virággal, akár pedig haszonnövényekkel; és rossz szagok sem keletkeznek majd: a megfelelően tárolt és kezelt zöldhulladék bomlását és humusszá alakulását nem kíséri kellemetlen szagképződés.

Mit lehet komposztálni?
Komposztálónkba a következő hulladékokat tehetjük:
-    nyesedékek, felaprított gallyak, falevél, levágott fű, kerti gyomok (virágzás előtt)
-    szalma, faforgács, fűrészpor
-    zöldség- és gyümölcshulladékok, hullott gyümölcs
-    összetört tojáshéj, kávé- és teazacc
-    hervadt virág, szobanövények elszáradt levelei, virágföld
-    fahamu (maximum 2-3 kg/m3), növényevő kisállatok ürüléke forgácsalommal együtt
-    nem színes papír, karton, levágott haj és köröm

És mit nem?
Fontos, hogy az alábbi hulladékokat viszont ne rakjuk a komposztálóba:
-    olaj- és zsírmaradék
-    nem lebomló anyagok: műanyag, fém, üveg, cserép stb.
-    ételmaradékok, hús, csont (bár ezek lebomlanak, a komposzthoz vonzhatják a kóbor állatokat, rágcsálókat, fertőzéseket terjeszthető legyeket)
-    beteg növényi részek
-    húsevő állatok ürüléke (szintén a fertőzésveszély miatt)

A komposztálás folyamata

1. A komposztáló elkészítése vagy beszerzése
Leggyakrabban talán felfelé keskenyedő, műanyag komposztáló tartályokat láthatunk, amelyek gyakran újrahasznált műanyagból készülnek. Azonban magunk is készíthetünk komposztálót hulladék fából, raklapokból, sőt hálóból is. A lényeg az, hogy a komposztáló oldalát úgy készítsük, hogy az összegyűjtött hulladék levegőzhessen, valamint, hogy elkülönítsünk a kertben egy helyet a komposzt gyűjtésére. Érdemes már előre felkészülni, hogy az első gyűjtő mellett legyen hely egy második számára is, amit addig használunk, míg az elsőben érik a komposzt. Amennyiben saját készítésű nyitott edényben komposztálunk, helyezzük azt árnyékos helyre, pl. egy fa alá. Így nyáron megóvjuk a komposztunkat a kiszáradástól, esős időszakban pedig a túlzott csapadékmennyiségtől.

2. Gyűjtés, aprítás
A kertben összegyűjtött zöldhulladékokat (gallyak, levágott fű, elhalt növények, virágzás előtti gyomok) tehetjük egyből a komposztálóba. A gallyakat aprítani szükséges, kb. 5 cm nagyságú darabokra. A konyhában viszont szükség lesz egy lehetőleg fedeles edényre a gyűjtéshez. Az edény kibélelése nem szükséges, de ha szeretnénk, használhatunk házilag is komposztálható gyűjtőzsákot. Erre biztosíték a csomagoláson található termékjel (ld. ábra), vagy hivatkozás az EN 13432 szabványra.

3. Komposztálóba rétegezés
Az összegyűjtött hulladékot a komposztálóba rétegezve jó rakni: vegyítve a nedves, zöldebb hulladékot a szárazabbal, fással. Fontos, hogy alulra mindig szárazabb, szálas anyag (pl. szalma, ágak, gallyak) kerüljenek. Így felfoghatjuk a keletkező csurgalékvizet, és elkerülhetjük a komposzt tömörödését is alul. Ha az utóbbiból kevesebb termelődik, adjunk a komposzthoz faforgácsot, fahamut, szalmát vagy feldarabolt kartonpapírt. Új komposztáló esetén a komposztálás folyamatának hatékonyabb beindítása érdekében szórhatunk a rétegek közé földet, vagy már kész komposztot, amelyek tartalmazzák a lebontásban résztvevő mikroorganizmusokat.

4. Érlelés, forgatás
Annak érdekében, hogy egyenletes szerkezetű és minőségű komposztot kapjunk, a komposztot forgatni szükséges, min. 5-6-szor a 12 hónap alatt (én azért kéthavonta javasolnám), míg elkészül. A forgatás biztosítja, hogy az anyagok, az érett és még éretlen részek jól keveredjenek, valamint, hogy a komposzt minden része levegőhöz jusson. Ha túl száraznak találjuk a komposztot, nedvesítsük is.

5. Felhasználás a kertben, szobanövényekhez
A kész komposztot tavasszal, vetés előtt érdemes kijuttatni és a felszínen eldolgozni, használhatjuk gyepen, bokrok és fák alatt is. Cserepes növények ültetéséhez is megfelelő, ebben az esetben 1:3 arányban keverjük földdel.

További hasznos információk:
a Hulladék Munkaszövetség által működtetett honlap: http://www.komposztalj.hu,
SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület: http://www.szike.zpok.hu,
Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata, Komposztálás a családban útmutató: http://www.kothalo.hu,
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium anyaga a komposztálásról: http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/komposzt.htm.

GreenDependent Egyesület